Mindannyian tudjuk, hogy nehéz, kívül zöld, belül piros, nagy a víztartalma, és Lőrincig érdemes jóllaknunk vele. De van itt még pár érdekes tudnivaló a görögdinnyéről…
Folyadékpótlásra is ideális a nyári melegben
A görögdinnye ellentmondásos növény. Három ok miatt is. Egyrészt: meglepő módon a tökfélék családjához tartozik, testvérei az uborka, a cukkini és - a méretben hozzá közelebb álló - tök. Családjában tehát szinte csak zöldségek vannak, őt mégis gyümölcsnek hívjuk.
Másodszor a neve. Sem a görgésnek, sem a görögöknek nincs közük a görögdinnye nevéhez, valószínűbb, hogy egy áthallás miatt lett görögdinnye, talán a vörös dinnyét érthették félre.
Harmadrészt: honnan származhat egy több mint 90%-os víztartalmú, óriási méretű gyümölcs? A Kalahári-sivatagból! Innen terjedt el - valószínűleg a magok széthurcolásával - a világon mindenütt.
A világon mindenütt
Egy egyiptomi hieroglifa már ötezer évvel ezelőtt megemlít egy görögdinnye szüretet. A fáraók a túlvilági utazásukhoz gyakran kapták útravalóul sírkamráikban. Egyesek szerint még az egyiptomi zászló vörös, fehér és fekete színeit is a görögdinnye ihlette. Európában az 1500-as évektől említik, ide valószínűleg a mórok közvetítésével került.
Önmagában is remek desszert a görögdinnye
A világ legnagyobb dinnyetermelője Kína. A japánoknál is óriási a kultusza, olyannyira, hogy a két legérdekesebb dinnyefaj nemesítése is őket dicséri. Az egyik a kocka alakú dinnye, mely könnyebben szállítható, tárolható, szeletelhető és nem gurul el, amikor letesszük a nehéz cekkert a zebránál. A másik a densuke dinnye, mely a világ legdrágább dinnyefajtája, fekete héjának köszönhetően. A közelmúltban egymillió forintért kelt egy szép példány.
A héja és a magja is kincs
A dinnye minden része felhasználható. A húsát általában hidegen, nyersen fogyasztjuk.
